A valóságérzék, vagyis a realitásérzék, kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusok kezelésében. Amikor egy nehéz helyzet adódik, gyakran hajlamosak vagyunk érzelmeinkre támaszkodni, amelyek nem mindig a valóságot tükrözik. Ilyenkor a valóságérzékünk segíthet abban, hogy tisztán lássuk a helyzetet, és racionálisan reagáljunk.
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a konfliktusok során az emberek eltérően értelmezik a valóságot. Két különböző nézőpont ütközése nem csupán a helyzet félreértéséből adódhat, hanem a benne részt vevő egyének realitásérzékének eltéréseiből is. Egy hatékony konfliktuskezelő tudja, hogy a valóság nem mindig fekete-fehér, és a szempontok sokszínűsége hozzátartozik a megoldáshoz.
Fontos, hogy a konfliktus során ne csak a saját valóságérzékünkre támaszkodjunk, hanem próbáljuk megérteni a másik fél nézőpontját is. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy empátiát tanúsítsunk, és közelebb kerüljünk egymás valóságához. Ha sikerül elmozdulnunk a saját elfogultságunktól és tiszta fejjel közelíteni a problémához, valószínűbb, hogy sikerül békésen rendezni a nézeteltéréseket.
Az aktív hallgatás, a kérdezés és a kommunikáció révén javíthatjuk valóságérzékünket, és így erősíthetjük a konfliktuskezelő képességünket. Ha tudunk párbeszédet folytatni, amely során mindkét fél kifejezheti az érzéseit és aggályait, a valóságérzékünk egy közös alapra találhat. Ezzel nem csupán egy konfliktust oldunk meg, hanem egy hosszútávú megértést is kialakítunk.
A valóságérzék tehát nem csupán egy eszköz, hanem egy alapvető képesség, amely segít nekünk a körülöttünk zajló események értelmezésében és a konfliktusok eredményes kezelésében. Érdemes tudatosan dolgozni rajta, hogy minden helyzetben a legjobb megoldást találjuk meg, és a problémákat valóban megértsük, ne csak megoldjuk.